Magyar Kosárlabda Játékvezetők Kézikönyve

A Játékvezetői működés feltételei

I.     A Játékvezetők működésének feltételei

Az MKSZ Játékvezetői Bizottsága által rendezett országos játékvezetői továbbképzőn való eredményes részvétel, mely az alábbiakból tevődik össze:

-  játékvezetésre alkalmas orvosi bejegyzés a játékvezetői igazolványba (ezt a továbbképzőn be kell mutatni);
-  eredményes teszt megírása;
-  az előírt fizikai teszt próba eredményes elvégzése a helyszínen;
-  a játékvezetői foglalkoztatással kapcsolatos kérdőív pontos kitöltése;
-  FIBA rangsorba kizárólag az a nemzetközi játékvezető kerülhet be, aki az NB. I. osztályú bajnokságban folyamatosan működik és ezen osztályban legalább 25 bajnoki mérkőzést vezet.

A továbbképző költségeit a játékvezetők viselik. Javasoljuk a megyei - városi szövetségek JB elnökeinek szövetségi költségen történő részvételét.

A komisszárok részvétele kötelező.


II.     A Játékvezetői korhatár

NEMZETKÖZI JÁTÉKVEZETŐKNÉL (FIBA előírás): 48 év
NB. I. osztályban betöltött 55 éves korig.
NB. II. osztályban betöltött 58 éves korig.
Budapesti, megyei, városi Kosárlabda Szövetség területén javasolt korhatár: 60 év.


III.    Játékvezetői keretek, keretbesorolás és feltétele

1.     NB. I. osztályú keret

Létszám: 55 fő
Feladatuk az NB. I. osztályú mérkőzések vezetése.
A keret kialakítása az ellenőrzések alapján történik.

Ellenőrzések fajtái

- önellenőrzések, melyeket magukról állítanak ki a játékvezetők, s amelyet 3 napon belül kötelesek megküldeni a Játékvezetői Bizottság részére.
- felkért játékvezető-partner belső ellenőrzése;
- komisszárok által leadott ellenőrzések;
- edzők által leadott mérkőzésértékelések..

A rangsorolást évenként a JB hagyja jóvá az Ellenőrzési és Minősítési albizottság javaslata alapján.

A Keret utolsó 5 helyezettje év végén kiesik az NB. II/A keretébe. NB. I. keretbe NB. I-ben működő edző és játékos nem sorolható be.


2.    NB. II. osztályú keretek

2.1     NB. II/A keret:

Létszám: 20 fő

Feladatuk az NB. II. osztály rangadóinak vezetése, s bármikor - ha a küldő albizottság delegálja őket - NB. I. osztályú mérkőzések vezetése is.

A keret kialakítása ellenőrzések alapján történik (mint az előbbieknél). NB. II/A keretbe NB. I és NB. II. osztályban működő edző és NB. I-es játékos nem sorolható be.

2.2     NB. II/B keret:

Létszám: 85 fő

Feladatuk az NB. II. osztályú mérkőzések vezetése.

2.3     NB. II/C keret

Létszám: max. 20 fő

A megyei, városi, fővárosi Kosárlabda Szövetség által NB. II. osztályba feladott játékvezetők kipróbálása. Az 1-3 éven belül feladottak csoportja.


A keretek ideiglenesek, nem zártak. Alsóbb keretből feljebb jutni kiváló teljesítmények mellett lehetséges. Lehetséges azonban a besorolt keretből alsóbb keretbe történő lesorolás is különféle okok miatt: pl. ismétlődő fegyelemsértések, sorozatos lemondások, kétszer elkövetett műhiba esetén, etikátlan viselkedés miatt, jogtalan átalány és játékvezetői díjelszámolás ismétlődése esetén, súlyosabb fegyelmi eltiltás mellékbüntetéseként s természetesen folyamatosan gyenge játékvezetői teljesítmény alapján.

Azok a játékvezetők, akik működésük alapján besorolást nyernek valamelyik keretbe a következő bajnokságra (NB. I., NB. II/A és NB. II/B keretekbe), helyüket csak akkor biztosíthatják, ha az esedékes játékvezetői továbbképzőn is részt vesznek. Amennyiben a továbbképzéstől távol maradnak, automatikusan az NB. II/C keretbe kerülnek átsorolásra.

Az NB-s keretekben foglalkoztatott játékvezetők, ha egymásutáni két továbbképző tanfolyamról távol maradnak, kiesnek az NB-s keretből a városi, megyei - lakhelyileg is illetékes - keretekbe. Az NB.-ben nem foglalkoztathatók.


3.     Küldési elvek, szempontok

-  az NB. I. - NB. II. keretbe sorolt játékvezetőket az MKSZ JB küldő albizottsága foglalkoztatja a Nemzeti Bajnokságban, ill. az éves kosárlabda Versenynaptárban szereplő tornákon.

-  Minden torna, amelyen külföldi csapat is szerepel, nemzetközinek számít. Erre a játékvezetőket az MKSZ JB küldi - illetve a megyei, városi szövetségek esetleg klubok kérésére hagyja jóvá. (Klubok játékvezetőket név szerint nem kérhetnek.) Az írásban megküldött kéréseknél fel kell tüntetni a foglalkoztatni kívánt helyi játékvezetőket név szerint, továbbá a más megyéből, városból illetve fővárosból kért játékvezetők számát, esetleg nevét.

-  Az NB-s keretben foglalkoztatott játékvezetőket helyben illetve a megyében illetékes KSZ-ek is - mint saját hatáskörbe tartozókat - foglalkoztatják, az NB-s küldések figyelembevétele mellett. (A játékvezetők fegyelmi felelőssége aszerint határozható meg, hogy a mérkőzésre melyik KSZ, illetve MKSZ JB delegálta.)

-  Az NB. I. ifjúsági mérkőzések játékvezető küldése is MKSZ JB hatáskörébe tartozik.

-  A kiküldött játékvezetők a mérkőzéseket másnak át nem adhatják. Ütközés esetén az MKSZ JB-nél kötelesek lemondani. Ilyen jellegű egymás közötti cserékre az MKSZ JB egyetlen más JB-nek sem ad jogot, lehetőséget.

-  A játékvezetők érdekeltségüket (intéző, feleség, férj vagy gyerek valahol játszik, edző stb.) kötelesek megadni a küldések teljes objektívitásának biztosítására.

-  Ugyanaz a játékvezető egymás utáni hétvégén ugyanannak a csapatnak nem vezethet mérkőzést.

-  A mérkőzést egyedül vezető játékvezető a helyszínen nézők között lévő, nem érdekelt játékvezetőt felkérhet partnernek a mérkőzés vezetésére, ha a kért másik játékvezető nem érkezik meg. Ezt a tényt köteles a jegyzőkönyv hátára rávezetni.


4.     Mérkőzések lemondása, mérkőzésekről való távolmaradás

A játékvezetői kérdőív, illetve adatlap rögzíti a játékvezető által - a kiírásra vonatkozó - vállalt időpontokat.

Elvárható, hogy mindenki saját maga által megszabott időpontokban vállaljon mérkőzés vezetést.

Ettől eltérő kiírásért a küldö albizottság a felelős.

Előfordulhat mégis, hogy valakinek halaszthatatlan elfoglaltsága adódik. Ezt azonban 14 nappal (2 héttel) korábban írásban  jelezni kell. Mivel a küldést 2 hétre előre eszközöljük, ez rendkívül fontos.

A rendkívüli jellegű eseteket (pl. betegség) orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással, igazoló jelentéssel kérjük jelentés formájában megküldeni a JB elnökének; a telefoni lemondást követően.

Lemondások eszközlése

NB. I. osztályban: a mindenkori Játékvezető Bizottság elnökénél, vagy a JB Küldő Bizottság vezetőjénél.

NB. II. osztályban: a JB Küldő Bizottsága vezetőjénél, illetve a Küldő Bizottság által kijelölt személynél.

A mérkőzés lemondást közvetlenül lehet csak eszközölni. Lemondáskor azokat a körülményeket is részletezni kell, mely miatt a játékvezető a mérkőzés levezetését nem vállalja.

A kérdőívben vállalt időponton belül a tárgyhéten lemondott mérkőzés hibapontnak számít és a rangsorkészítésnél a helyezést negatív értelemben befolyásolja.

Mérkőzésről való távolmaradás

A mérkőzésről távol maradó játékvezető felkérés nélkül, haladéktalanul köteles igazoló jelentésben indokolni távol maradását.
A távol maradás fegyelmi vétség, kivizsgálást igényel.
A távolmaradót a következő hétre már nem írjuk ki, illetve leváltjuk.
A fegyelmi eljárás lezárása dönti el a továbbiakat.


5.     Fegyelmi eljárás mellőzésével folyamatosan és állandóan figyelembe vett büntetések:

5.1  Elkövetett játékvezetői műhibák esetére vonatkozó büntetések:

- első esetben elkövetett műhiba esetén 4 hét eltiltás a besorolt osztályban, de alsóbb osztályban vezet;
- második esetben elkövetett műhiba esetén a játékvezető kiesik a keretből, egy kerettel lejjebb foglalkoztatható abban a bajnokságban.

5.2
A mérkőzések jegyzőkönyveit a referee játékvezetőknek kell a Szövetségbe juttatniuk. Budapesten a tárgyhetet követő hét kedd estig, a vidékiek pedig a tárgyhetet követő hét hétfőjén kötelesek az MKSZ címére postára adni.

Ennek be nem tartása első esetben 1 hét szabadságolással, második esetben 2 hét szabadságolással, harmadik esetben 4 hét szabadságolással jár. További ismétlődés már fegyelmi eljárás alá helyezést jelent.


6.     Fegyelmi vétségek megvizsgálása

A fegyelmi eljárás mellőzésével meghozható (lásd. 5. pont) ítéleteken kívül egyéb etikai és fegyelmi vétségek kivizsgálása, büntetése az újjáalakult JB Etikai és Fegyelmi Bizottsága hatáskörébe tartozik.

A kivizsgálás utáni fegyelmi büntetéseket a verseny és játékszabályok fegyelmi része tartalmazza.

Az edzőkkel, szakosztályvezetőkkel, egyéb személyekkel kapcsolatos játékvezetői feljelentések kivizsgálása a továbbiakban is az MKSZ Fegyelmi Bizottsága hatáskörébe tartozik.


7.     Ellenőrzés, oktatás

A gyenge teljesítményt nyújtó játékvezető külön foglalkozást igényel. Ez az Ellenőrzési- és oktatási albizottság feladata.

E mellett foglalkoztatása is felülvizsgálatra szorul. Folyamatos gyenge teljesítmény esetén lefelé keretmódosítást eszközlünk. Mindezeket a beérkező ellenőri jelentések alapján tesszük vizsgálat tárgyává.

A játékvezető ellenőrzése bizalmas, titkos. A bajnoki év során bármelyik játékvezető kérésére felvilágosítást kaphat saját ellenőrzési eredményéről.

A lesorolást a JB a játékvezetővel írásban közli.


8.     Tesztek

8.1
Szellemi tesztek 20-25 kérdésből állnak. Minden kérdés 1-1 pont.
Teljesítési minimum: 15-20 pont.

8.2
Fizikai tesztek nemzetközi játékvezetők részére a FIBA által előírt tesztek az irányadók.

A hazai nemzeti bajnokságban előírt tesztek a következők:

2400 m-es futás - 35 éves korig 12 perc szintidőn belül, 36-50 éves korig 13 perc szintidőn belül
2000 m-es futás - 50 év felett 13 perc szintidőn belül

A kosárlabda pályán kersztbefutás oda-vissza kétszer. Szintidő: 21 mp-en belül.

A kosárlabda pálya hosszanti irányba futás
-  alapvonaltól a közelebbi büntetővonalig és vissza
- alapvonaltól a középvonalig és vissza
- alapvonaltól a távolabbi büntetővonalig és vissza
- alapvonaltól a külső alapvonalig és vissza

Szintidő: 42 mp-en belül. (A gyakorlatok folyamatos végzése mellett.)

A teszt változtatása a JB feladata és joga.


8.     Játékvezetői testület

A testület több, sok személyből álló - azonos foglalkozású - szervezet, amely valamely feladat ellátására, együttes elvégzésére alakult.

Úgy gondoljuk, hogy a játékvezetők kollektív egységbe tömörítése is testületi feladat. Ahol érvényesül az egymás iránti megbecsülés elve, a közös fellépés a problémák, külsőleg jelentkező negatív hatásokkal szemben. Ezért megalakítjuk a Magyar Kosárlabda Játékvezetők Országos Testületét. Kidolgozzuk a Testületi Szabályzatot 1989. december 31-ig, majd vitára bocsátjuk.

A vita alapján elképzelhető, hogy a játékvezetők testülete önálló jogi személyként is megalakuljon.