Férfi NB1 Csapatok
Szolnoki Olaj
| 4 |
|
1989. 09. 17. |
183 cm |
1 |
 |
| 5 |
|
1981. 03. 04. |
194 cm |
2-3 |
 |
| 6 |
|
1985. 06. 01. |
198 cm |
3-4 |
 |
| 7 |
|
1988. 01. 29. |
188 cm |
2 |
 |
| 8 |
|
1981. 09. 01. |
190 cm |
1 |
 |
| 9 |
|
1981. 01. 03. |
211 cm |
4-5 |
 |
| 10 |
|
1970. 05. 01. |
196 cm |
1-2-3 |
 |
| 11 |
|
1985. 02. 09. |
186 cm |
1 |
 |
| 12 |
|
1985. 01. 04. |
199 cm |
2-3 |
 |
| 13 |
|
1987. 04. 12. |
194 cm |
2 |
 |
| 14 |
|
1980. 09. 23. |
212 cm |
4-5 |
 |
| 15 |
|
1977. 02. 20. |
210 cm |
5 |
 |
| - |
|
1990. 02. 12. |
176 cm |
1 |
 |
| - |
|
1990. 09. 11. |
196 cm |
3 |
A kosárlabda szakosztály 1959 tavaszán alakult meg. Hogy hogyan? Nos, néhány fiatal olajos dolgozó, miközben sportolási lehetőséget keresett - a kosárlabdánál kötött ki. Alkalmanként összejöttek, játszottak és egyre komolyabban, egyre többen. Néhány nevet - a teljesség igénye nélkül, akik újraélesztették Szolnokon a férfi kosárlabdát - megemlítve: Suba Sándor, Simon Norbert, Márhoffer József, Szili József, Pékó Gyula, Vadász György. Az alkalmi társulat Lőrincz Andor személyében kitűnő menedzserre akadt, aki jó ismerője volt a szolnoki sportéletnek, illetve a kosárlabdáhak.
A későbbiek folyamán "külső" erősítés is érkezett a csapathoz, zömmel a szolnoki, egyetemet végzett fiatalok köréből. Így lett Olajbányász-játékos Boháty Lajos, Dusa István, dr. Juhász Pál, Ercsényi Pál, Szokodi Gyula.
1959-ben a csapat a városi bajnokságban szerepelt. Ekkor került a szakosztályhoz két 16 éves fiatal: Fehérvári Kálmán és Acsay Attila, ők jelentették akkor az utánpótlást. A városban még egy férfi kosárlabda csapat alakult a Vörös Meteornál az NB I-es női gárda árnyékában. A két férfi együttes között komoly rivalizálás folyt, ám a Vörös Meteor férfi csapata nem bizonyult hosszú életűnek megszűnt a szakosztály. Több játékos átkerült az Olajbányászhoz, amely így megerősödve, 1962-ben mint megyei bajnok részt vehetett a Debrecenben rendezett osztályozón. A csapatnak nem sikerült az előbbrelépés. A következő évben ismét a megyei bajnokságban szerepeltek és újabb osztályozón az NB II-ért Budapesten, a Tüzér utcában. Izgalmas körülmények között kerültek fel az NB II-be.
1964-ben a tavaszi-őszi rendszerű bajnokságban nem tudott a magasabb osztálynak megfelelni az együttes, s a következő évben ismét a megyei bajnokságban játszott.
1966-ban a megyei bajnokságban a nagy rivális, a Karcagi Fáklya került áz élre, de a második helyen végző Olajbányász is részt vehetett az osztályozón, ám a kísérlet nem sikerült, s a csapat ismét a megyei bajnokságban vadászhatott a pontokra. A sportág krónikájához tartozik, hogy 1967. szeptember 13án megalakult a női csapat is, zömmel az olajos vállalatoknál dolgozó hölgyek részvételével, Balogh Péter edző vezetésével.
1968-ban mindkét csapat kivívta a jogot, hogy részt vegyen az NB II-ért rendezett osztályozón. Ezúttal a férfiak sikerrel vették az akadályt. Az egykori játékos, Suba Sándor edző irányításával a következők vívták ki az NB II-be kerülést: Pataki Mihály, Balogh Péter, Balogh Gyula, Acsay Attila, Patai István, Fehérvári Kálmán, Horgász Miklós, Várszegi Tamás, Balassi Péter, Holocsi Kálmán, Tóth Ferenc.
Az 1969-es NB II-es bajnokságban jól szerepelt az együttes és beatmaradt. Ebben a bajnoki évadban már itt játszott Káplár József és Werovszki Sándor is, valamint a Kunszentmártonból érkezett Kollár József.
A következő esztendőben átszervezték a bajnokságot és az addigi három csoportos NB II-t kettőre szűkítették. A megnövekedett követelményeknek már nem tudott eleget tenni az olajos gárda és kiesett a magasabb osztályból. Balogh Péter lett a csapat edzője, az ő szakmai irányításával újjáformált, megfiatalodott együttes lépett pályára az újonnan kiírt NB III-as bajnokságban. Ugyanakkor több kosárlabdázó befejezte az aktív játékot és sok tehetséges fiatal került a helyükre. Így Ladányi Zoltán és Tóth Gyula a kunszenti Kárpáti Zoltán testnevelő tanár neveltjei, valamint Szolnokról Kása György, Majzik Mihály, Pál Szabó Sándor és Molnár Attila.
A csapat biztosan nyerte a bajnokságot, így 1972-ben újra NB II-es mérkőzések voltak Szolnokon. A szakmai munkát Acsay Attila irányította, mint játékos edző. A fiatal, rutintalan csapat kiesett az NB II-ből, de már ekkor is kitűnt, hogy ez a csapat többre hivatott. 1973-ban veretlenül lettek bajnokok az NB III-ban és a következő évadban biztos bentmaradónak számítottak az NB I I-ben.
Ettől kezdve nem volt kiesési gond, jó középcsapat lett az Olajbányász az NB II-ben, egészen 1979-ig. Közben Mészáros László, Pap Géza és Balogh Péter is edzősködött az együttesnél. Ekkor került Szolnokra Mikola András, mint geofizikus mérnök, majd az őszi szezonra Molnár Gábor matematikus és Kiss Károly.
A csapat a dobogós hely megszerzését tűzte ki célul, végül is Eger mögött a második helyen végzett. 1980-ban az NB I-be való felkerülés volt a cél, ezt azonban nem érték el. Időközben az MKSZ megváltoztatta a bajnokság lebonyolítási rendjét, áttértek az őszi-tavaszi rendszerre.
Az 1980/81-es bajnoki évadra a felkészítés szakmai munkáját Malmos István látta el. A csapat veretlenül nyerte a bajnokságot és kivívta a jogot, hogy az 1982/83-as évadban az NB-I-ben szerepeljen. Sajnos búcsút is mondott a legmagasabb osztálynak, de mint a legjobb kiesőt a Magyar Kosárlabda Szövetség visszasorolta az első osztályba, mivel a Bp. Volán megszüntette NB I-es szakosztályát.
Posted by Tibi
okt. 30, 2010
Módosítás::
okt. 30, 2010